A harmonikához hasonló hangszerek a 19. század elején jelentek meg Európában. Mai alakjában és ezen a néven egy bécsi orgona és zongorakészítő mester -Cyrill Demian- alkotta meg 1829-ben. 

Az aerofon hangszerek családjába tartozik. A szabad nyelvsípokba a harmonika közepén található lamellás kialakítású légszekrény húzásával és vonásával lehet levegőt juttatni. Hogy mely sípba jusson levegő, az – a harmonika típusától függően – gombokkal vagy billentyűkkel szabályozható.

A modern harmonika három fő részből áll, a sípokat és a mechanikát tartalmazó két oldalsó részből és az általuk közrefogott légszekrényből. A mai harmonikák bal oldala kivétel nélkül a basszus számára szolgál, míg a jobb oldalt a melódia játszására alakították ki. A két szélső elem tartalmazza a gombokat vagy billentyűket, melyekkel a sípok nyitását-zárását végezhetjük. 

A hangszer iskolánkban évről-évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Sikerét különleges hangzásának köszönheti, és annak, hogy a zongorához hasonlóan hamar többszólamú darabok eljátszására lesznek képesek növendékeink. Általa lehetőség nyílik a könnyűzenei világban való jártasság megszerzésére is.